Kásler Árpád: A Ciprusi konferencia megnyitóján elhangzott első felszólalásom magyar szövege

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Mielőtt megtartanám a beszédemet, ki kell térnem néhány dologra, hiszen tegnap este volt szerencsém más országok küldötteivel szót váltani és hitetlenkedve hallgatták, nem akarták elhinni azt, hogy Magyarországon 900.000 darabra tehető a jelzálogalapú devizahitel szerződések száma, ezen felül legalább 400.000 db. gépkocsi szerződés és több mint 200.000 db. áruvásárlási és egyéb devizaalapú szerződésről beszélhetünk, valamint azt sem akarták elhinni, hogy az idekapcsolódó perek nagy részét felfüggesztették a Bíróságok, egyelőre december 31.-ig, pedig ez így van.

Eddig öt nagyobb tüntetést szerveztünk, néhány száz főtől húsz ezer főig. Egy alkalommal elfoglaltunk egy teret is a fővárosban, hogy felhívjuk a közvélemény és a hatóságok figyelmét, de miután békésen befejeztük a demonstrációt, civil ruhás ügynökök őrizetbe vettek és 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel kellett szembenézni, mely ügy azóta lezárult.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Mindenekelőtt engedjék meg, hogy köszönetemet és tiszteletemet fejezzem ki a rendezők előtt, hogy lehetővé tették ennek a nemzetközi konferenciának a létrejöttét, időt, pénzt és energiát nem kímélve. Megtiszteltetésnek és az elmúlt fél évtized munkásságának a nemzetközi elismerése, hogy a meghívottak között lehetek.

Magamról csak annyit, hogy 42 éves vagyok, nős, egy 9 éves, egy 5 éves és egy 5 hónapos fiúgyermek édesapja.

Rátérve a lényegre, amiért ide eljöttünk, a következőket kívánom előadni Önöknek. Mindent amit elmondok, az kifejezetten Magyarországra és a magyar hatályos törvényekre vonatkozik, de a konferencia végére, jó lenne, ha összevetnénk, hogy milyen közös cselekvési tervet tudunk kidolgozni, az ügy előremozdítása érdekében. Az állításaimat bizonyítékokkal alá tudom támasztani kivétel nélkül, egytől-egyig, még sem az ügyészség, sem a bíróság, beleértve a Kúriát is, sem a Magyar Bankszövetség, sem a politikai garnitúra, nem cáfolták meg állításaimat, ellenkezőleg, cselekedeteikkel alátámasszák igazunkat.

Mielőtt 2009 nyarán bírósági pert indítottam volna Magyarország legnagyobb pénzintézete, az OTP Bank ellen, egy szabad felhasználású jelzálog fedezetes devizahitelnek nevezett kölcsönszerződéssel kapcsolatban, a fogyasztóvédelemhez, a gazdasági versenyhivatalhoz, a bankszövetséghez, az akkori kormányhoz, miniszterelnökhöz, köztársasági elnökhöz fordultam, mert bár akkor még nem tudtam, nem láttam át, de éreztem, hogy természetellenes az a követelés és egyben teljesíthetetlen is amit tőlem követel a bank. Rövid idő alatt háromszorosára emelkedett a havi törlesztő részletem, a követelt tőketartozással együtt. A felsorolt intézmények egymás után megállapították illetékességüknek hiányát. Ekkor már láttam, hogy egyedül nehéz lesz szembemenni a hatalommal, ezért megalapítottam A Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetét, melynek öt éve vagyok az elnöke. Annak ellenére, hogy több ezer ügyvéd praktizál Magyarországon, a kezdeti időkben senkit sem találtunk, aki felvállalt volna egy ilyen pert nyilvánosan, Magyarországon sajnos nagyon sok minden nem úgy működik, mint ahogy egy jogállamban működnie kellene a dolgoknak, mert bár a Köztársasági Elnök megállapította saját illetékességének hiányát, a hozzája segítségért forduló kifosztott családanyákat hozzám irányította a Köztársasági elnöki hivatal, anélkül, hogy ehhez bármiféle jogkőrrel felruháztak volna.

A peremet 2009. július 27.-én indítottam és a Kúria 2014. június 3.-án zárta le, ez öt év. Mely öt év alatt több ezer magyar ember lett öngyilkos és több százezer ember menekült külföldre, nem beszélve a széthullott családokról és a szétvert gazdaságról. Tisztelt hallgatóság, úgy az én peremmel kapcsolatban, mint a későbbiekben a szervezetünk által indított több száz perrel kapcsolatosan azt tudom kinyilatkozni, hogy a bíróságok bár többször kinyilatkozták, hogy semelyik fél érdekét nem tarthatják szem előtt, sajnos ez nem így történt. Úgy a polgári peres eljárásokban, mint később a büntető feljelentéseinknél, egyszerűen figyelmen kívül hagyták az általunk leírtakat és teljesen más, vagy jelentéktelenebb részekre hoztak ítéleteket, vagy határozatokat, kimentve a bankokat. Így történhetett meg az én perem esetén is, hogy magát az árfolyamváltozás kockázatának az adósra hárítását, a bíróság teljesen figyelmen kívül hagyta, nem is volt hajlandó vele foglalkozni. Első fokon az OTP Bankkal szemben érvényesíteni tudtam, az árrés tisztességtelenségét, vagyis a vételi árfolyamon való kölcsönfolyósítás és az eladási árfolyamon való törlesztés közötti követelését, mivel a bírósági ítélet szerint, az ügyletben még jogi értelemben sem vett részt deviza. Ennek ellenére az árfolyamkockázat rám hárítását nem találta kifogásolhatónak a bíróság, viszont kifogásolhatónak találta a kezelési költség devizában való felszámítását, mondván, hogy ez valójában egy bujtatott kamat.

A másodfokú bíróság erről azt állapította meg, hogy nem tartozik a polgári bíróság jogkörébe. Kérdezem én önöket, ha két fél vitája nem tartozik egy polgári bíróság jogkörébe, akkor hova tartozhat? Hát senki másra mint az ügyészségre, nagyon helyesen döntött a bíró a megállapításával, csak sajnos Magyarországon egy jogállamban elképzelhetetlen összefonódás van a pénzvilág, a politika és az állami szervek között, ezért az ügyészség érdemi kivizsgálás nélkül elutasította a feljelentésünket.

A másodfokú, jogerős ítéletem kihirdetését követően, Csányi Sándor, az OTP bank vezérigazgatója újságírók előtt kijelentette, hogy büntető eljárást indít ellenem és feleségem ellen. Felfogják ennek a súlyát? Nem dobtam Molotov koktélt az OTP bankra azért, hogy folytatólagosan hónapról hónapra kifosztotta a családomat, jogi úton próbáltam érvényesíteni követelésemet, erre az ország leggazdagabb embere ezért büntető eljárással fenyegetett meg. Ez valójában egy üzenet volt részéről az emberek felé, hogy ne merészeljék vitatni szerződéseiket. Nagyon sok ember életéért, egészségének megromlásáért, családok szétveréséért felelős Csányi Sándor és bankártársaik, az őket kiszolgáló politikai garnitúra, beleértve az állami szervek bizonyos magas beosztású hivatalnokait.

Az ügyem annak következtében került az európai bíróság elé, hogy az OTP bank nem fogadta el a jogerős ítéletet és a Kúria elé vitte az ügyet felülvizsgálatra, arra hivatkozva, hogy az árrés a főszolgáltatás része, így nem is vizsgálható az. A Kúria nem tudott vagy nem akart ebben dönteni, így kikérte az ügyben a Luxembourgi Bíróság álláspontját, mely bíróság kimondta, hogy igenis vizsgálható az árrés. Sajnos ügyvédi mulasztás miatt nem került az európai bíróság elé a kezelési költség tisztességtelenségének vizsgálata, mert a nyolc napos határidőt a megbízott ügyvéd elmulasztotta. Holott ez összegszerűségében sokkal nagyobb mint az árrés felszámítása által elvont összegek.

A vételi és eladási árfolyam tisztességtelenségének megállapításával derült fény arra, amit sejtettünk valójában, csak bizonyítani nem tudtunk, hogy semmilyen deviza nem vett részt ezekben az ügyletekben, bár évekig az ellenkezőjét hazudták a bankszövetség szóvivői, így a felszámított árfolyam különbözet egy szolgáltatás nélküli nyereség valójában a pénzintézeteknek, holott a magyar hatályos törvények alapján egy kölcsönnek a díját, nyereségét és kockázatát kizárólag a kamat kell, hogy fedezze.

Itt engedjék meg, hogy előrebocsássam, az évek alatt, egyre többen felbátorodtak, szervezkedtek, okfejtettek és mindenféle megállapításra jutottak, hogy ezek az ügyletek valójában szerencsejátékok, tőzsdei fogadások, forex ügyletek, nem szabályozott pénzügyi termékek stb. Sajnos ezzel a sok mellébeszéléssel nagyban hozzájárultak a Magyarországi adós társadalom egységes fellépésének a szétveréséhez. Ugyanis van egy törvényhely mely úgy szól hogy

„A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen. „

Tehát magának az adósnak kell bizonyítania, hogy fennáll-e, jogos-e a banki követelés vagy sem, így az árfolyamkockázat is értelemszerűen, de a törvényalkotó nem kötelezhet senkit arra, hogy olyannal kelljen bizonyítson, amihez Ő nem fér hozzá, így ezért is zsákutca a forex és egyéb ügyletekre való hivatkozás. Az Adósok kizárólag a saját maguk által hozzáférhető iratok alapján tudnak bizonyítani, hiszen a pénzintézetek üzleti titokra való hivatkozással semmilyen kért adatot nem tettek elérhetővé számunkra.

A Kúria, az én perem következtében jogegységi határozatot is hozott, megpróbálva menteni a menthetetlent, kimosni a bankokat a bűncselekmények elkövetéséből. Mert a devizaalapú hitelek esetében, az árfolyam különbözet adósokra való hárítása, az árfolyam különbözetre felszámolt ügyleti kamat és egyéb teher, törvénybe ütköző. A Kúria, jogegységi határozatban írta le, hogy a Ptk. 231. §-ának alapján a felek, a bank és az adós devizában meghatározott pénztartozást adtak meg a kölcsönszerződésből fakadóan.

231. § (1) Pénztartozást – ellenkező kikötés hiányában – a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni.

(2)Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.!

A Ptk. 231.§-a nem egy pénztartozás más pénznemben való meghatározásáról szól, hanem egy más pénznemben meghatározott tartozást milyen árfolyam alapulvételével kell átszámítani és megfizetni. Arról nem rendelkezik, hogy a fizetés helyén és idején lévő pénznem más pénznemhez viszonyított érvényben lévő árfolyamát figyelembe véve kerüljön meghatározásra maga a pénztartozás összege.

A pénzintézetek, megfordított irányba, visszaélésszerűen használták fel ezen törvényhelyet.

A bizonyítéka annak, hogy a rendelkezésre bocsátott forint maga a nyújtott pénzkölcsön az, hogy a folyósítási bizonylatra „hitelfolyósítás” jogcím került feltüntetésre.

A pénzintézetek, a forintból számoltak devizát, majd devizából számolnak ismét forintot, ezért tartalmaznak számos esetben a 20-25 év futamidőre, nagy összegű, pl. lakásvásárlás céljára is szóló kölcsönszerződések olyan devizában feltüntetett kölcsönösszegeket, amelyek centime váltópénz összegű végződéssel rendelkeznek.

A szerződés nem tanúsítja a bank által vállalt pénzkölcsönnyújtási szolgáltatás teljesítését, mivel a szerződés a kölcsön rendelkezésre bocsátását megelőzően kötődött, és nem pénzügyi bizonylat, a szerződés aláírása önmagában nem jelenti és nem biztosítja a szolgáltatás teljesítését az adós számára.

Ebből következően, nem szolgálhat alapjául az adóssal szemben pénztartozás felkönyvelésének és követelésének. A Kúria azon állítása, miszerint az adósnak a szerződésből fakadóan pénztartozása keletkezett volna, nem helytálló, mert teljesítést tanúsító okirat nélkül nem lehet követelni a kölcsön összegét az adóstól, és a szerződés nem a kölcsön rendelkezésre bocsátását tanúsítja, hanem a hitelező számára, a kölcsön rendelkezésre bocsátásának jogalapjául szolgál.

A kölcsönszerződésből a bank számára sem fakad pénztartozás, mert a kölcsönszerződés alapján minden előzetes teljesítés nélkül pénz szolgáltatására, átadására kerülhet sor a hitelező által az adós felé kizárólag kölcsön jogcímen, és az adós tartozása, visszafizetési kötelezettsége ebből fakad, de csakis folyósítást követően. A hitelező a pénzt nem tartozás miatt adja át, mert bizonyítottan nem kapott érte semmit, hanem szolgáltatja a pénzt, kölcsön jogcímen, mert amennyiben tartozás fejében adná át, úgy ebből viszonttartozás nem keletkezne az igénybe vevőnek, mert egy pénztartozás megadásából a jogosultnak soha nem keletkezik visszafizetési kötelezettsége, ellenben az adósoknak visszafizetési kötelezettségük keletkezett.

A Kúria a Ptk. 231. §-ára alapozza azt, hogy „a felek egymásnak pénztartozást” adtak meg, ugyanis csak ebben az esetben lenne alkalmazható a Ptk. 231. §.
Viszont nem lehet eltekinteni attól, hogy mikor keletkezik meg pénztartozás kölcsönszerződésből fakadóan, ugyanis erre a választ pontosan az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben találjuk meg.
Bár köztudott, hogy a hitel-és pénzkölcsön nyújtási tevékenység mentes az általános forgalmi adó alól és ebből fakadóan a számlakibocsátási kötelezettség alól is, de csakis abban az esetben, ha gondoskodik AZ ÜGYLET TELJESÍTÉSÉT tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a számviteli törvény rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül.

Áfa tv. Számlakibocsátási kötelezettség alóli mentesülés:

165. § (1) Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha

a) termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése és 86. § (1) bekezdése szerint mentes az adó alól,feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a Számv. tv. rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül.

A banknak kizárólag pénzkölcsön nyújtási kötelezettsége áll fenn a szerződésből fakadóan, de pénztartozása nem, igaz ugyan, hogy maga a szerződés tárgya pénzkölcsönnyújtás, amelyre a Ptk. 523. §-a vonatkozik egyértelműen, hogy „a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, ”.

Minden törvényes lehetősége fennállt a pénzintézeteknek, hogy törvényes úton, más pénznemben bocsássák rendelkezésre a kölcsön összegét, de semmilyen bizonylattal ezt alátámasztani nem tudják, ugyanis a Ptk. 231. §-a nem rendelkezik arról, hogy kiváltsa a bank szolgáltatási kötelezettségét, magát a pénzkölcsönnyújtást,hogy a fizetés helyén és idején lévő pénznem más pénznemhez viszonyított érvényben lévő árfolyamát figyelembe véve kerüljön meghatározásra maga a pénztartozás összege.A Ptk. 231. §-a továbbá ügyleti kamat felszámításáról sem rendelkezik, erről kizárólag a Ptk. 523. §-a rendelkezik az alábbiak szerint:

Ptk. 523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

(2) Ha a hitelező hitelintézet – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az adós kamat fizetésére köteles.”

A pénzintézetek kizárólag a hitelfolyósítást tanúsító pénzügyi bizonylattal, bankszámlakivonattal, tudják igazolni a szerződésből fakadó kölcsönnyújtási kötelezettségük teljesítését, mely pénzügyi bizonylatok forint rendelkezésre bocsátását igazolják, hitelfolyósítás jogcím megjelölésével.

A pénzkölcsönnyújtási szolgáltatás teljesítését kizárólag a kölcsönösszeg rendelkezésre bocsátását igazoló banki kivonat tanúsítja.

Ezért pénztartozás megadását követelni kizárólag ezen okirat ellenében lehetséges az okirat tanúsítása szerinti kötelezettől.

A deviza kölcsön jogcímen történő követelése emiatt színlelt gazdasági tevékenységen alapul.

Ezek miatt az Adóssal szemben a szerződésben foglalt devizakövetelés nem érvényesíthető, mert nincs alátámasztva számlával, egyéb, szolgáltatást, tevékenységet igazoló irattal, amelynek deviza volna az ügylet teljesítését tanúsító okirat szerinti ellenértéke.

Viszont a forint rendelkezésre bocsátása igazolva van a számviteli törvény szerinti számviteli bizonylattal, azaz ” számlakivonattal, amely egyúttal számlaként is szolgál” hitelfolyósítás jogcímének megjelölésével, az ÁFA törvényben foglaltaknak megfelelően. Viszont, ha ez a forintösszeg pénztartozás megadásának következtében lett volna jóváírva, mint azt a Kúria kimondta, akkor nem lehetne feltüntetni a hitelfolyósítás jogcímet a kivonaton, mert a számviteli törvénynek megfelelően „az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a V A L Ó S Á G N A K megfelelően” kell feltüntetni.

Számviteli Tv.

165. §

1.Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

2.A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak.

A pénzintézetek a devizaköveteléseket fiktív módon könyvelték fel, törvényellenesen, az ügylet teljesítését tanúsító bizonylat figyelmen kívül hagyásával, így a teljes árfolyambevételeik törvényellenesen keletkeztek meg és azokat úgy tüntették fel, mintha jogosan, a folyósításkori tőke összegéhez jutnának hozzá, holott szolgáltatás nélkül, valós teljesítés nélkül jutnak jogalap nélküli árfolyamkülönbözethez, annak kamatához és egyéb terheihez, színlelt gazdasági tevékenységet folytatva, az adós terhére.

A Ptk. 231.§-ának 2. bekezdésére hivatkozva tartják jogszerűnek a felszámolt deviza követelésüket a hitelezők és maga a Kúria, holott aPtk. 231.§-a nem egy pénztartozás más pénznemben való meghatározásáról szól, hanem egy más pénznemben meghatározott tartozást milyen árfolyam alapulvételével kell átszámítani és megfizetni. Arról nem rendelkezik, hogy a fizetés helyén és idején lévő pénznem más pénznemhez viszonyított érvényben lévő árfolyamát figyelembe véve kerüljön meghatározásra maga a pénztartozás összege.

Arra kérem önöket nagy tisztelettel, hogy amennyiben ezek vagy hasonló törvények vannak az Önök országában, kérem ezekre hivatkozzanak és ne a szerződések semmisségére, mert a szerződések érvényesen létrejöttek, hiszen a szerződés aláírásának idejében nem történt bűncselekmény. A teljesítést követően a követeléssel szegik meg a hatályos törvényeket. A szerződés semmiségét kérve az eredeti állapot visszaállítását rendeli el a bíróság és ezzel valójában felmentik a bankokat a bűncselekmény elkövetése alól, mert nem a szerződéssel történő tévedésbe ejtést, tévedésben tartást és az ezzel okozott súlyos anyagi kárt támadják, hanem semmisnek tekintik a szerződést. Emiatt elszámolás esetén a bíróságnak nem kell az éveken át folyó kifosztásunk módját vizsgálni. Nem kell a csalást kimondani. Elegendő azt mondani, hogy a bankok nem tájékoztatták az adóst a termék befektetési részéről, és emiatt a szerződés érvényesen létre sem jött, miközben a befektetés olyan pénzzel nem is tudott elindulni, amit mint kölcsönbe adáskor kötelező, valaha megkapott volna az adós. Olyan pénzügyi befektetéshez viszont, amelyet pénzkölcsön esetén az adós nem kap meg, az adósnak nem is lehet köze.

Annyit még el kell mondanom Önöknek, hogy mikor láttuk, hogy jogi úton nem tudjuk érvényesíteni a törvények betartatását, politikai mozgalmat hoztunk létre és valójában ennek köszönhető, hogy a kormány, ki előtte is már négy éve hatalmon volt kétharmados többséggel, kampányának témájává tette , hogy elszámoltatja a bankokat és megmenti a devizaadósokat, holott mi kihangsúlyoztuk, hogy az adósokat nem megmenteni kell, ezzel a demagóg kijelentéssel valójában társadalmi feszültséget keltenek, hanem a hatályos törvényeket kell betartatni mindenkivel és tette mindezt csak azért, hogy csökkentse a potenciális szavazó bázisunkat.

Ezekkel az ígérgetésekkel sajnos ismét több százezer embert megvezettek és miután az emberek rájuk szavaztak, annak ellenére, hogy a választások előtt a 180 Ft.-on való forintosítást lebegtették, 256.5 Ft/CHF-en forintosítják a hiteleket, óriási jogtalan előnyhöz és bevételekhez juttatva a bankrendszert az emberek kárára.

Egy jogállamban, ezt nem tehetnék meg, mert ha jogos az árfolyam követelése a pénzintézetnek, akkor az adós javára nem dönthetnek, ha meg jogellenes az árfolyam követelése akkor meg a bank javára sem dönthetnek, hiszen ha ezt megteszik sérül a jogbiztonság elve, de ők megtették. Ebben az ügyben öt év távlatából ítélve, a mögöttünk álló tapasztalatok figyelembevételével, azt kell mondanom, hogy egy hármas hatalmi elit összefonódásának következtében követtek el súlyos emberiesség elleni bűncselekményeket, minden morális elvet felrúgva, védekezésre képtelen kiskorú gyermekeket veszélyeztetve, szüleik ellehetetlenítésével. Magyarországon nem létezik magáncsőd intézménye, így az újrakezdés esélyétől is megfosszák az embereket, mert a végrehajtásokkal, a virtuális többletkövetelés miatt, miután mindenüket elveszik az embereknek a jövőbeni keresetekre is ráteszik a kezüket és annak ellenére, hogy évekig valaki fizetett, elveszik házát, autóját és a jövőbeni fizetésének a 33-50%-át, ezért menekülnek százezrek külföldre, Magyarország kiürítése zajlik, a bankármaffia, a politikai maffia és a média közreműködésével.

Csak remélni tudom, hogy az Önök országában ettől jobb a helyzet, de javaslom, hogy ennek a konferenciának legyen az a hozadéka, hogy összefogva, egységesen lépjünk fel az emberi alapértékek, az európai normák érdekében, mert az élettől a valóságtól elferdült deviancia mentén haladnak Európa dolgai egy világháború felé, mert magyarnak, románnak, horvátnak, lengyelnek és mindenki másnak, békében, egymás mellett kell itt élnünk, mert nincs is más választásunk, de ez érvényes kell hogy legyen bankárra és adósra is, mert az megengedhetetlen, hogy kizárólag csak egyik félnek származzon előnye míg a másik fél mindenét elveszti és ha ez olyan méretekben történik mint a devizahitelek esetében, ott a szándékosság, szervezetten és bűnszövetkezetben, nyereségvágyból elkövetett bűncselekményekről beszélhetünk.

Köszönöm a türelmet és figyelmet, hogy meghallgattak.

forrás:  http://kaslerarpad.hu/